Gergely, XVI., Bartolomeo Alberto Cappellari, OSBCam (Belluno, Veneto, 1765. szept. 18.-Róma, 1846. jún. 1.): VIII. Pius utódaként 1831. II. 2-1846. VI. 1: pápa. - 1783: belépett a muranói (Velence m.) Szt Mihály kamalduli ktorba, s a Maurus nevet kapta. 1787: pappá szent., teol. tanár. 1795: Rómába küldték. 1807: a Monte Celión lévő Szt Gergely ktor apátja. 1809: a r. föloszlatásakor visszatért Muranóba és tanított. 1823: a r. generálisa, 1826: bíb., a Propaganda Fide kongr. pref-a. Több konkordátum megkötésében részt vett. - 50 napos konklávé végén Metternich hatására választották meg, bár soha nem volt barátságban Au-val. Egész p-sága alatt fölkelések dúltak az Egyh. Áll-ban, melyeket ausztriai és fr. segítséggel vert le. 1831: az eu. hatalmak memorandummal fordultak hozzá és reformok bevezetését követelték az Egyh. Áll-ban, de ezt ~ figyelmen kívül hagyta. A különféle titkos társulatok és itáliai mozgalmak állandóan szították az ellenségeskedést, így hiábavaló volt 1841: körútja is. 1832. VIII. 15: Mirari vos enc-jában elvetette a liberálisok által követelt lelkiismereti és sajtószabadságot és az Egyh. és áll. szétválasztását; elítélte Lammonais liberális katolicizmusát. A vegyes házasság körüli vitában, főleg Poroszo-ban győzelemre vitte a kat. álláspontot. 1845: tiltakozott I. Miklós orosz cárnál a kat-okat ért méltánytalanságok miatt. Sok új missziót alapított. A Vatikáni Múz-ban etruszk és egyiptomi részleget állított föl. Elindította a falakon kívüli Szt Pál-baz. újjáépítését. Sztté avatta 1839. V. 26: Ligouri Alfonzot, Jeromosi Ferencet, Keresztes Jánost, S. Severinói Pacifikot és Giuliani Veronikát. - →Nagy Szent Gergely rend alapítója. - ~ erősítette meg 1831. II. 18: Jordánszky Elek tinnini cpp-öt, IX. 30: Horváth János székesfehérvári, 1832. II. 24: Palugyay Imre kassai, 1833. IV. 15: Lemény Pap János g.k. fogarasi, VII. 29: Wagner Mihály belgrád-szendrői cpp-öt, 1834. III. 3: Lonovics József csanádi, III. 9: Smičiklas Gábor g.k. kőrösi, VI. 23: Osegovich Imre zengg-modrusi, VII. 25: Kukovich József diakóvári, 1837: Popovics Vazul g.k. munkácsi, V. 19: Barkóczy László székesfehérvári, XII. 10: Haulik György zágrábi pp-öt, 1838. II. 15: Girk György cpp-öt és IV. 22: Schrott József belgrád-szendrői cpp-öt, X. 28: Sztankovits János győri pp-öt, XII. 20: Kopácsy József esztergomi érs-et, 1839. II. 18: Ocskay Antal kassai pp-öt, 1840. VII. 26: Rajner Károly cpp-öt, XII. 14: Miskolczy Márton tinnini cpp-öt, XII. 14: Majthényi Antal cpp-öt, XII. 14: Zichy Domonkos rozsnyói pp-öt, 1841. VII. 12: Deáky Zsigmond cpp-öt, 1842. II. 20: Zichy Domonkos veszprémi, 1843: Gaganecz József g.k. eperjesi, I. 30: Erdélyi Bazil g.k. váradi, II. 10: Bémer László váradi, 1844. VI. 7: Balassa Gábor szombathelyi, IX. 22: Bartakovics Béla rozsnyói, 1845. I. 20: Rudnyánszky József besztercebányai pp-öt, V: Nádasdy Ferenc kalocsai érs-et. - Utóda 1846. VI. 16: IX. Pius. - Fm: Il trionfo della Santa Sede e della Chiesa contro gli assalti dei Novatori. Velence, 1799. T.J.

LThK IV:1190. - Mondin 2001:586.